Szegregáció a fejekben. A statisztikai és a mentális társadalmi-és térbeli elkülönülés vizsgálata Szegeden = Segregation in minds. Analysis on the statistical and mental-based socio-spatial segregation in Szeged

A társadalmi-térbeli elkülönülés Szeged városán belüli, több módszerrel történő vizsgálatához vezető fő motivációs tényező kereteit legfőképp Csanádi Gábor, Ekler Ferenc, Hegedűs József, Ladányi János és Tosics Iván (Ekler-Hegedűs-Tosics, 1980; Csanádi-Ladányi, 1988; Ladányi, 2008) elméleti és módszertani kritikái, valamint a különböző társadalmi státuszú csoportok eltérő szegregációs mintázataival kapcsolatos kutatási eredményei jelentették. Az értekezés módszertanát illetően a 10 év alatt sok változáson ment keresztül. Kezdetben kizárólag csak a kvantitatív módszerek, ezek közül is a mintavételes eljárásra építő survey típusú adatfelvételi módszerre alapoztunk, és a klasszikus városszociológiai elméletek társadalmi-térbeli elkülönülésével kapcsolatos modellek relevanciáját vizsgáltuk Szeged estében. A kutatásunk kezdeti irányvonalával szemben megfogalmazott jogos és építő szakmai kritikák először arra késztettek bennünket, hogy kutatási problematikánk elméleti kereteit kibővítsük és más módszertani megközelítésben is megvizsgáljuk. A társadalmi-térbeli elkülönülés problematikájának szociológiai megközelítése mellett a társadalomföldrajzi, valamint a városgazdaságtani elméletekre is kiterjesztettük figyelmünket. Az elméleti keretek interdiszciplináris bővülése mellett az általunk vizsgált probléma módszertani megközelítése is bővült, amely bővülés a több vizsgálati módszer ötvözésének elméletére épített. Kutatói érdeklődésünk mindvégig megmaradt a társadalmi-térbeli elkülönülés problematikája mentén, és ezt a problematikát értekezésünk során egy olyan sajátos szempontból ragadtuk meg, amely a területi-térbeli társadalmi mintázatok vizsgálata szempontjából talán újdonságnak is tekinthető nevezetesen, hogy a statisztikai adatok mentén megrajzolható társadalmi-térbeli mintázatok valamint a fejekben létező kognitív társadalmi-térbeli mintázatok milyen eltérést mutatnak, ennek az eltérésnek mik lehetnek a magyarázatai, és milyen hatásokat fejhetnek ki egy-egy adott területre. Történész végzettséggel is rendelkező szociológusként először csak a kezdeti strukturálatlan várostörténeti érdeklődés, majd pedig a mentális térképezés módszere iránti érdeklődés vezetett az értekezés fő irányvonalát adó hipotézisek teszteléséhez, melyek a kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtés közben fogalmazódtak meg. Történeti városfejlődéssel kapcsolatos kérdésfeltevésünket még a forrás- és dokumentumelemzés során fogalmaztuk meg, majd ebből kiindulva más módszerek alkalmazásával megvizsgáltuk, hogy Szeged társadalmi-térbeli tagozódásának történeti változásai, hatással vannak-e 21. század városlakóinak Szegeddel kapcsolatos kognitív struktúrájára. (...

Prevention of Summer Overheating of Buildings with Added Convex Windows

L

A Bertrand-Edgeworth oligopoly with a public firm

We determine conditions under which a pure-strategy equilibrium of a mixed Bertrand-Edgeworth oligopoly exists. In addition, we determine its pure-strategy equilibrium whenever it exists and compare the equilibrium outcome with that of the standard Bertrand-Edgeworth oligopoly with only private firms

Remodelling the System of Legal Protection in Hungary

The study presents how the system of legal protection since the turn of the 1980sand 1990s, as a consequence of the changed international, political and economic circumstances, has been transformed in Hungary according to the requirements of a modern constitutional state. Giving information on the relevant historical-legal antecedents in Hungary, the then arising practical exigencies and different recently applied models in Western democracies, taken as starting points during the elaboration of the reform, the pros and cons of the latters,the study analyses the solutions introduced at the time of the change of the political-economicregime, their later developments, as well as the present-day system of legal protection in Hungary, making mentions of problems, too, which arise in some respects even nowadays. Taking all these into account, a comprehensive information is given in thestudy on the establishment of the Parliamentary Commissioners for Civic Rights and of the ConstitutionalCourt in Hungary, on the prosecutor's (procurator's) offices and courts of justice, focusingon the relating constitutional principles, their organisation, competences, guarantees of independenceand staff problems alike